A bőr

A haj testünk szerves része, mindenféle fiziológiás folyamat részese, több mint puszta dekoráció. Hozzátartozik külső megjelenésünkhöz, jelentős társadalmi és esztétikai szerepet is betölt. Hajunkat a természet nem ruházta fel létfontosságú szereppel, hisz’ eredetileg- szigetelőképességénél fogva - a koponya és a fejbőr védelmét szolgálta a sűrű haj, de a civilizált ember nélküle is tud védekezni a hő –és a fényhatások ellen / nap, szél, hideg, sugárzás/. Tehát már nincs létfontosságú szerepe; megléte, milyensége viszont alapvetően meghatározza a külső megjelenésünket, közérzetünket- tükrözi fizikai, érzelmi, lelki és egészégi állapotunkat. Természetes életmódunk és a környezetünk változásainak hatására az emberek 90%-a nincs megelégedve hajával, küszködik valamilyen haj vagy fejbőrproblémával. A haj akkor szép igazán, ha egészséges.
Manapság sajnos annyi káros hatás éri a fejbőrünket – környezeti ártalmak, szmogos, koszos levegő, szándékos rongálás – hajfestés, túlzásba vitt kezelések, mosás, szárítás – hogy ritka kincs az igazán szép, egészséges és sértetlen hajkorona. Van, akinek zsírosodása, hajhullása, hajritkulása másnak éppen a túlzott szárazsága vagy korpásodása okoz gondot. Jó néhányan ennél is súlyosabb fejbőrbetegségekkel küszködnek.
A helytelen táplálkozás, a stresszes életmód következtében a haj megfakul, töredezik, de az életkor előre haladtával is ugyanez történik. A haj fehérjéből és ásványi anyagokból áll, speciális tápanyagokat igényel, mint testünk többi része is. Ha testünk nem jut elegendő tápanyaghoz, ez a haj tápanyaghiányához is vezet és állapota figyelmeztet Bennünket arra, hogy valami nincsen rendben. De akár emésztésünk illetve hormonháztartásunk egyensúlyának megbomlása is megmutatkozik fejünkön.

A haj és a fejbőr egészségmegőrzése érdekében fontos a haj viselkedésének, megbetegedésének hátterében álló okok, folyamatok ismerete is. A haja ápolását csak az végezheti sikeresen, csak az tudja a hajnövekedés és a fejbőrproblémák rendellenességeit megérteni és kezelni, aki az egészséges hajas fejbőr tulajdonságait, a haj- és bőr szerkezetét, élettanát, funkcióit is ismeri.

Milyen is az egészséges fejbőr és haj? A fejbőr sima és tiszta, nem zsíros tapintású, halvány rózsaszín. Külsejéről a napi fésülködéssel és a heti rendszeres mosással eltávoznak a felesleges hámsejtek. Az egészséges haj megfelelő zsírtartalmú, sűrű növésű, szép fényű, puha, rugalmas, selymes tapintású, könnyen formálható. Az egészséges haj alapfeltétele az egészséges szervezet és a fejbőr egészsége. A haj zsírosodása, a fejbőr korpásodása, a hajhullás, a kopaszodás, a töredezett hajvégek olyan kényelmi és esztétikai problémát jelentenek, melyek jelentősen befolyásolhatják közérzetünket, hangulatunkat a mindennapokban. Hajunk szépsége függ a pszichológiai és biológiai tényezőktől, jelentős hatást gyakorol küllemére az emésztés milyensége, a felvett tápanyag tisztasága, a testben felhalmozódott méreganyagok mértéke és a napi szinten Bennünket érő stressz. A haj egészségét befolyásolja továbbá az életkor, az általános egészségi állapot, a környezet, az életstílus (főleg a táplálkozás illetve a testmozgás) és a hajjal való bánásmód. Hajunk egészségének megőrzése érdekében tisztában kell lennünk azzal, hogy ezek a tényezők miként befolyásolják a haj állapotát.

A fejbőr és a haj teljesen eltérnek egymástól, mégis bonyolult kapcsolatban állnak egymással. A hajas fejbőr olyan része az emberi bőrnek, melynek speciális anatómiai, biológiai, és élettani tulajdonságai vannak, melyek alkalmassá teszik feladatainak ellátására. A haj a szőrtüsző terméke, a bőrből nő ki, a járulékos hámszervek közé tartozik. Élettelen anyag, aminek ápolása nagyon fontos, de a haj sűrűsége, minősége, élettartama, színe a hajas fejbőr és a szőrtüsző állapotától függ. A haj és a bőr biológiai egységet alkotnak, ezért a hajkezeléseknél a bőr tulajdonságait is figyelembe kell venni, a hajápolásnak egyben bőrápolásnak is kell lennie. Az ápoláshoz használt anyagok hatását – a szakszerű kiválasztáson túl- össze kell hangolni nemcsak a hajjal, hanem a bőrrel is. Sok esetben a hajjal kapcsolatos panaszoknak, kellemetlenségeknek több közük van a fejbőr alatt végbemenő folyamatokhoz, mint magához a hajhoz.
A haj csodája közvetlen a fejbőr felszíne alatt kezdődik.

BŐR BIOLÓGIÁJA, SZERKEZETE, MŰKÖDÉSE, ÉLETTANA

Testünk egészét kívülről bőr borítja.
A bőr szervezetünket és környezetünket elválasztó, de egyben összekötő szerve. Működése szoros kapcsolatban van az egész szervezet működésével. Létfontosságú szerv: nemcsak a test külső védőburka, hanem, sokféle feladatot tölt be: Testünk védelmét szolgáló szerv, raktározó, hőszabályozó és kiválasztó szerv. Korlátozott mértékben légzőszerv és emellett még víz-, só-, és zsiradéktároló szerepet is betölt.
Bőrünk tehát létfontosságú szervünk, egy sor jelentős funkcióval bír, nagyfokú érzékenységgel reagál környezetünkre.

Védekezik a meleg, hideg, nyomás, ütés, baktériumok, napsugárzás, kémiai behatások ellen, szabályozza a testhőmérsékletünket és méregtelenítő szervként is működik. A sérülések és napsugárzás következtében fellépett károsodásokat bizonyos határok közt elhárítja. A bőr a test minden egyes részén különböző. Alkalmazkodik az egyes testrészek feladataihoz. Minden esetben több rétegből tevődik össze, ahol a sejtek belülről kifelé vándorolnak egészen addig, amíg az elszarusodott réteg leválik.

A bőr felépítését tekintve 3 részre osztható:

1. Hámréteg/Epidermisz /: A bőrt alkotó legfelső, legvékonyabb szaruréteg, itt található a sejtek legkülső rétege, amely belülről kifelé állandó mozgásban van, kopik, alulról közben folyamatosan képződik az utánpótlás. Védelmet biztosít a kiszáradás, a hő és a mechanikai ingerek valamint a baktériumok, a lúgos és savas hatások ellen. Legalsó rétege henger alakú sejtekből áll, melynek osztódása révén keletkeznek a hám külső rétegei. A bőr felszíne felé haladva a sejtek egyre jobban ellaposodnak, elszarusodnak, élettelen keratinlemezkékké alakulnak át. Ez a szarusodási folyamat átlagosan 28 napig tart. A 28 napos idő végén az elszarusodott sejtek észrevétlenül, nem látható szarulemezkék formájában lelökődnek. A hámréteg tehát sejtosztódással folyamatosan megújul. A hámréteg legalsó sejtrétege tartalmazza bőrünk pigmentanyagát.

2. Irharéteg / Chorium /: A fenti réteg alatt helyezkedik el, a bőr szilárdságát és rugalmasságát határozza meg. Fontos raktározó szerepe van, dús ér-és ideghálózattal rendelkezik. Itt találhatóak a hajgyökerek és hajhagymák (hajszemölcs), innen indul a hajnövekedés, itt találhatóak a haj szempontjából fontos mirigyek: a vízszerű folyadékot (izzadságot) kiválasztó verejtékmirigy és a zsíros anyagot, a faggyút kiválasztó faggyúmirigy-melyek a váladékukat a felszínre ürítik. A bőrben lévő verejték-és faggyúmirigyek váladékai, a verejték és a faggyú a bőrfelszínen savköpenyt képeznek és a bőr ph értékét 5-5.8 közötti értékre állítják be, ezzel is nehezítve a baktériumok és a gombák életét. Ez a savas védőréteg teszi a bőrt puhává, növeli a védekezőképességét.
A faggyúmirigy a test beépített, automatikus olajozó rendszere. Legbővebben az arcon, a fejbőrön és a felsőtesten helyezkednek el. Faggyút választ ki, mely a bőr és haj védőköpenyeként (savköpeny) szolgál. Csillogóvá teszi a hajat, megfelelő vízháztartást biztosít. A faggyúmirigyek az irhában bogyószerűen párosával vagy korona formában a hajszálhoz kapcsolódva, a szőrtüsző körül helyezkednek el. Tevékenységüket hormonok szabályozzák, irányítják. A férfihormonok / androgének / felerősödött mirigyelválasztást, míg a női hormonok / ösztogének / és a fogamzásgátló tabletta inkább csökkenő elválasztást okoznak. A faggyúmirigy túltermelése zsírosodást eredményez, melyet seborreának nevezünk. A kiegyensúlyozott faggyútermelés felborulását a stressz, öröklött tényezők, pszichikai és fizikai megterhelések, kémiai, mechanikai és környezeti behatások, helytelen táplálkozás, a kor, hormonális változások is elősegítik.

A verejtékmirigyek a bőr alatti kötőszövetből nőnek ki és pórusonként a bőrfelületbe vagy a szőrtüszőkbe torkollanak. Nedvesen tartják a bőrt, testünk hőszabályozásában van nagy szerepük, megőrzik a savas kémhatást, kiválasztják a testszagot okozó verejtéket. A verejtékmirigyet idegek hálózzák be és erek táplálják, kiválasztó tevékenységük folyamatos. Kiválasztásuk során méreganyagok távoznak a szervezetünkből. A faggyúmirigyek a váladékukat a szőrtüszőkbe, míg a verejtékmirigyek külön nyílásokba- a pórusokba juttatják el.

Testünk kb.2 millió verejtékmirigye 2 csoportra osztható:

Ekrin (szagtalan) és az apokrin (bűz- vagy illatmirigy) mirigyre.

Az ekrin verejtékmirigy:

A verejtékmirigy felelős az izzadság kiválasztásáért. Nedvesen, rugalmasan tartja a bőrt, szabályozza testünk hőmérsékletét, megőrzi savas kémhatását, mely védi a bőrt a nemkívánatos baktériumok és gombák elszaporodásától. Mentes mindenféle szagtól. A verejtékmirigy kiválasztja az anyagcseretermékeket, a méreganyagokat és a testidegen anyagokat is. A stressz fokozza a váladéktermelést. A mirigyek 95%-ban vizet, nagy mennyiségű sót, a fennmaradó részben pl. húgysavat, koleszterint, zsírsavat, illetve szervetlen anyagokat - kénsav, foszforsav, kálium, magnézium, nátrium - választanak ki közvetlenül a bőrfelszínre.

Apokrin verejtékmirigy:

Testünkön elszórtan találhatók (hónaljakban, arcon, mellkason, hason), a jellegzetes testszagot okozó verejtéket választja ki. Ezek a mirigyek egy zsíros, lúgos váladékot termelnek, mely sejtmaradványokat és illatanyagokat is tartalmaznak, így adva azt a jellegzetes illatot, amely függ az egyén fajtájától és nemétől.

3.Bőralja ( subcutis )

A bőr párnája, a legalsó és a legterjedelmesebb bőrréteg. A bőr alatti zsírszövet laza, zsíros kötőszövetekből áll, egyfajta éléskamraként szolgál a tápanyagok számára. A test formájának kialakításában is részt vesz, mintegy párnát képezve, természetes védelmet nyújt a mechanikai igénybevételnél, nyomás, lehűlés / hideg / ellen.