Korpásodás
Napjainkban az egyik leggyakrabban előforduló és a legtöbb gondot okozó fejbőr megbetegedés. A korpásodás többnyire kor függvénye: szinte csak gyermekeknél nem fordul elő, a 20 és 50 év közötti férfiak és nők közül csaknem a felét érinti enyhébb vagy súlyosabb formában ez a probléma. A magyar lakosság 40%-ánál gyakran vagy folyamatosan, 20%-ánál időszakosan jelentkezik.
A korpásodás és a fejbőr korpás betegségei a fejbőr kozmetikai elváltozása, mely különösen esztétikai szempontból zavaró, de érzelmileg is kedvezőtlen következményekkel járhat, hiszen a korpa nemcsak a hajszálakon, de a ruhán is gyakran látható. Ápolatlanság benyomását kelti, kellemetlenségeket okozhat a mindennapi életben.
Korpásodásról akkor beszélünk, amikor a természetesnél nagyobb mértékben hámlik a fejbőr, és a levált hámsejtek már nem távoznak észrevétlenül a szokásos hajápolás, fésülködés során.
Hogyan keletkezik a korpa? Ehhez szükséges ismerni a bőrhám felépítését:
A hám funkciója a bőr és az egész szervezet megvédése a környezettel szemben. Folyamatosan újra termeli önmagát, hogy egy működőképes szaruréteget hozzon létre. Ez a megújulás új sejtek képződésével lehetséges.
Mint a testünkön a hám mindenütt, az egészséges fejbőr is kb.28 naponta folyamatosan megújul. A bőrhám újraképződése sejtosztódás útján megy végbe. Az újraképződött sejtek állandóan a bőr felső része felé tolódnak, miközben hámsejtekké alakulnak át. Ez a folyamat a szarusodási illetve keratinképződési folyamat. A felső réteg elhal, s normális esetben az elhalt hám apró, fehér darabkái szinte láthatatlan pikkelyekben leválnak, kopnak, hogy a megújult bőrnek helyet adjanak. Ezt nevezzük lehámlásnak. Valójában tehát mindannyiunk haja, bőre korpásodik, de ez szinte észrevétlenül zajlik.
A szaruréteg korpásodása tehát nem jelent semmiféle bőrbetegséget, sem bőrzavart, tehát nem betegség, hanem fiziológiai folyamat.
A sejtképzés és az elhalás folyamata optimális esetben összehangolt. Ha az egyensúly a sejtképzés és az elhalás között a sejtképződés irányába eltolódik, a fokozott sejtosztódás miatt a fejbőr megújulása túl gyorsan zajlik, akkor keletkezik és válik észrevehetővé a korpa. Ha túl sok sejt képződik, a természetes bőrkopás felgyorsul, nincs idő arra, hogy a normális kiegyenlítődési folyamat végbemenjen. Ezután a szarusejtek már nem lesznek láthatatlanok, s mint nagyobb sejtcsomag- ez a korpa- a bőr felületén kopnak le.
A korpásodás tulajdonképpen tünet, nem pedig állapot, melynek kialakulásában nagyon sok tényező játszik szerepet. A károsító tényezők két nagy csoportra oszthatók:
1. Belső tényezők:
A belső tényezők közül a férfi nemi hormonok / androgének /- a faggyútermelés fokozásán keresztül kifejtett - hatása a legjelentősebb. Mivel a hormonok hatással vannak a fejbőr faggyúmirigyeire, növelik bizonyos bőrzsírok termelődését, amelyek a Pityrosporum ovale nevű mikroorganizmus tápanyagaiként szolgálnak. A korpásodás emiatt a leggyakrabban a hormonálisan aktív életperiódusban jelentkezik, tehát a pubertás és változó kor közt, s sokkal gyakrabban fordul elő férfiaknál, mint nőknél.
A nagyfokú faggyútermelés és a korpásodás viszont nem feltétlenül egymás velejárói.
A belső tényezőkhöz sorolható még a helytelen táplálkozás (a túlzott állati fehérje- tejtermékek, tojás, húsok – és zsiradék fogyasztása), mely kedvez a korpa kialakulásnak, a szervezetben végbemenő hormonális változások, az immunrendszer zavara, az alkoholfogyasztás, a vitamin-és cinkhiány, a legyengült immunrendszer és a fokozott stressz. (A hajszolt életvitel és az idegeskedés gyengíthetik az immunrendszert. Hatására felborul a Pityrosporum ovale és a szervezet védelmi mechanizmusai közötti egyensúly, és a csíra elszaporodhat.)
2. Külső tényezők:
A külső tényezők közé sorolhatók többek közt a vegyi anyagok, a túl száraz, túl páradús és szennyezett levegő, a napfény szárító hatása, klimatikus változások, a korom-és kátránytartalmú anyagok, valamint a fejbőr kiszáradását okozó hajápolási szerek. Ide tartozik a nem megfelelő hajápolás - mint pl. a túlzott lakkozás vagy zselézés - ha az gátolja a fejbőr természetes hámlását. A nem megfelelő gyakoriságú fejmosás, a fejbőr megfázása, a túl gyors hajszárítás forró levegővel, a normál bőrlégzés tartós gátlása - pl. állandó sapka vagy kalapviselés - szintén kedvez a korpásodás kialakulásában gyakran szerepet játszó gombák elszaporodásának. Problémát okozhat a fejbőr regenerálódásának akadályozása, így a gyakran vizes haj vagy fejbőr. A korpásodást kiválthatja bizonyos hajápoló termékekkel szembeni érzékenység is, illetve magának a bőrnek a szárazsága is.
Bőrfelületünk- így a fejbőr – sem steril. Normális körülmények között is több baktérium illetve gombafaj található rajta. Ha felborul az élettani egyensúly, elszaporodnak a gombák. Ilyenkor egyre több kis pikkely válik le a hajszálak tövénél. És ez már szabad szemmel is jól látható.
A problémát a PITYROSPORUM OVALE ( Malassezia furfur) nevű mikroorganizmus fokozott jelenléte okozhatja, amely a fejbőrbe ugyan nem tud behatolni, de fokozza a bőr felső rétegének hámlását. A fent említett okokon kívül a korpásodás kiváltó oka a legtöbb esetben ez a gombafaj.
Ez az önmagában véve ártalmatlan csíra majdnem minden alkalommal a természetes bőrflórához tartozik, a fejbőrön egészséges körülmények között is fellelhető, a fejtetőn érzi magát a legjobban. Itt a szarusejtekből és bőrzsírból táplálkozik, amelyek a bőségesen jelen lévő faggyúmirigyekben képződnek. Normális esetben a csíra nem jelent problémát, mint ahogy a bőrön lévő számtalan mikroorganizmus sem. Különböző tényezők hatására – amit pl. a fejbőr biológiai változása is kiválthat- azonban a gomba túlzott mértékben elszaporodik a hajas fejbőrön és a szőrtüszőkben, felborítva ezzel a fejbőr egészséges mikroflórájának egyensúlyát. Ezt követően bármi, ami károsan befolyásolja az egyensúlyt, növeli a korpa kialakulásának esélyét. A bőr ingerülten reagál, kezd helytelenül viselkedni: a legfelső hámréteg újraképződése erősen felgyorsul, egyre több szarusejt hámlik le, a hámlást gyakori viszketés és irritáció kíséri, amitől az egyensúly még inkább felborul, és a hámlás a bőrzsírral összetapadva azzá válik, ami aztán korpaként a hajból hullik..
Mindenkinek kellemtelen érzést okoz, ha a fejbőre korpásodik, de mivel ennek következményeit alábecsülik, nagyon sokan elhanyagolják a fejbőrüket. A korpásodást a legtöbb ember csak a ruházat és a haj bepiszkolódása miatt tartja kellemetlennek, és nem is gondolnak arra, hogy a fejbőr korpásodása az egyik legfőbb oka az idő előtti hajhullásnak! A korpásodásnak erre a kellemetlen következményére előre csak nagyon kevesen gondolnak, még akkor is, ha a korpa mennyisége az évek múlásával egyre növekszik..
A korpa jelenléte először többnyire a fejbőr kellemetlen viszketésével jár, és a korpásodás okozta hajhullás csak lassan megy végbe. De biztosan…
Fiatal korban a hajalap is inkább képes megújulásra, mint a későbbi években. Egy kihullott hajszál helyére nemsokára egy másik nő, és a 25. év előtt csak nagyon ritkán lehet észlelni a haj kihullását. A későbbi években viszont minden korpa miatt kihullott hajszál helyére jóval vékonyabb és finomabb hajszál nő, amely nem növekszik természetes hosszúságúra, és élettartama is rövidebb. A megbetegedett fejbőr hamarabb kimerül. A hajszálak vékonyabbak, puhábbak, finomabbak, rövidebbek és sokszor szárazabbak is lesznek. A korpásodás miatt meggyengült hajállomány többé már nem lesz képes megújulásra. A folyamatban minél több hajtüsző marad üresen, a hajzat átlátszóbb és ritkább lesz és kialakul a kopaszodás..
A korpa előfordulása nem függ a bőrtípustól. Célzott terápia segítségével megszüntethető a túlzott korpásodás.
A korpának 2 fajtáját különböztetjük meg:
Száraz korpa:
A száraz fejbőr betegsége, de a zsíros fejbőrön is előfordulhat, a faggyúmirigyek alulműködésekor kialakuló probléma. A korpa szürke, szürkésfehér, könnyen szétmorzsolható, könnyen lepereg, a lemezkék zsírmentesek, nem ragadnak, nem hagynak foltot. Kialakulását gomba okozza, mely a bőrfelszíni zsírréteget bontja. A folyamat végén víz szabadul fel, ami elpárolog, emiatt a bőr legfelső rétege nagyon gyorsan kiszárad és lemezesen leválik. Kellemetlen kísérő tünete a fejbőrviszketegség, mely fejbőrgyulladáshoz, később hajtöredezéshez, és hajhulláshoz vezet.
Zsíros korpa:
Zsíros fejbőr kísérője lehet. A haj olajos fényű, savas, zsíros szagú. A korpa jellemzője, hogy nem hullik; a sárgásfehér, sárgás barna, gömbölyded alakú korpadarabok, melyek a faggyúmirigy túltermelése miatt faggyúval átitatottak, a fejbőrre és a hajszálakra 2-3 cm hosszan rátapadnak. A tüsző falán megtelepedő baktériumok okozzák kialakulását, melyek lebontják a zsírt és fokozott faggyútermelést hoznak létre. A lerakódó faggyúréteg keveredve a porral, a külső szennyeződések következtében szürkés, ragadós anyaggal vonja be a fejbőrt. Kezelés nélkül egyre vastagabb lesz a korpa, elzárja a fejbőrt a levegőtől, eltömi a bőr pórusait. Ezeket a tüneteket előrehaladott állapotban rendszerint kellemetlen viszketés, fejbőrgyulladás kíséri. Kezelés hiányában a hajhagymák is megbetegszenek, fokozott sorvadásnak indulnak és elindul a hajhullás, kopaszodás.
A korpásodás speciális fajtái:
Sebborrhoeás bőrgyulladás: ez a rendellenesség fokozott faggyútermelés következménye miatt alakul ki (pl. megnövekedett férfi nemi hormon termelés hatására).Tünete a piros, pikkelyes, viszkető kiütések megjelenése, amelyek nemcsak a fejbőrön, de az arc bőrén is száraz vagy zsíros hámlást okozhatnak. Megjelenhet még az orron, a szemöldökön, a füleken és a mellkason is. A fejbőrön az egyébként észrevétlenül leváló hámsejtek a nagy mennyiségű faggyúanyag miatt összetapadnak, és elszaporodnak olyan baktériumok, amelyek normál állapotban is jelen vannak, de nem olyan nagy mennyiségben, hogy jelenlétük tüneteket okozna. A baktériumok nagy mennyiségben gyulladást idéznek elő, ezért a fejbőr piros, hámló, viszkető lesz. A viszkető fejbőrön és a beteg bőrterületeken a vakarás következtében gennyes sebek alakulhatnak ki. A gyulladás ráterjed a hajas fejbőr-homlok és tarkó bőrének határára is, súlyosabb esetekben a fül mögötti hajas területeken is megjelenik.
A feszülő kellemetlen érzés és viszketés az érintettek életvitelét is befolyásolja, esztétikailag rendkívül zavaró. A sebborrhoeás gyulladás nem csak a hajnövekedést rontja, hanem a növekvő hajszál minősége is sokkal rosszabbá válik.
A probléma kialakulását kiválthatják még a zsíros ételek, allergia, öröklött hajlam, a hormonháztartás zavara, gombafertőzés és stresszhatások is.
Neurodermatitis: stresszel összefüggésbe hozható probléma, örökletes hajlamon alapuló allergiás folyamat következménye. Hasonlít a pikkelysömörre, ami egyedülálló, erősen viszkető, száraz, pikkelyes folt formában jelenik meg.
Pikkelysömör / psoriasis /: Mindkét nemet érintő, rendkívül gyakori betegség, mely bármely életkorban- a gyerekkortól az idős korig- jelentkezhet, de leggyakrabban a pubertás kor körül észlelhetők az első tünetek. Jellegzetes megjelenési formáját az okozza, hogy a hámsejtek szaporodási és érési folyamata az egészséges 5-10 - szeresére gyorsul fel, s ennek a következménye a tökéletlen elszarusodás. A túl gyorsan termelődő hámsejtek felhalmozódása miatt a bőrön gyulladt, irritált, sebes, fénylő, vörös foltok jelennek meg, melyeket miután kiszáradnak, pikkelyesen hámló, fehéres réteg borít be. A hámló foltok - amelyek a test bármely részén előfordulhatnak, és erős viszketés okoznak - leggyakrabban a fejbőrön, a térden, a háton, a könyéken és a mellkason jelennek meg.
A fejbőrön, a homlok és a haj határán lévő elváltozás akár az egész fejbőrre is kiterjedhet.
A legújabb kutatások szerint kialakulásában fontos jelentősége van az öröklött hajlamnak, de a rendellenességet a stressz, hormonális változások vagy fertőzés is kiválthatja. Súlyosbíthatja a problémát baktérium vagy vírusfertőzés különböző gyógyszerek, májproblémák, de a fehérjeemésztés zavara is állhat a háttérben.
Kontakt dermatitis: Kontakt dermatitist a bőr gyulladását kiváltó anyaggal- leggyakrabban erős tisztítószerekkel, ipari vegyszerekkel, nikkellel, bőrrel, festékanyagokkal, illatanyagokkal, gumival- való közvetlen érintkezés okoz. Tünetei a hámló, viszkető, néha hólyagos kiütések. Ilyen reakciót kiváltható anyagok lehetnek a hajfestékekben, pakolásokban, samponokban, kondicionálókban, hajformázókban. Későbbi szakaszban a bőr kiszáradhat, megvastagszik és lemezes rétegek jelennek meg rajta, ahogy a sejtek felgyorsítják a bőrpótlás folyamatát. Fontos felismerni mi okozza az irritációt és elkerülni annak használatát.