A HAJ ÉLETCIKLUSA, A HAJVÁLTÁS
Az egészséges ember fején átlagosan 100-150 ezer hajszál található, melyek soha nincsenek ugyanabban a növekedési fázisban.
A haj elképesztő gyorsasággal, egyenletesen növekszik: naponta 0,2-0,4 mm-t, havonta kb.13 mm-t nő, télen kevesebbet, az aktívabb nyári hónapokban- a bőr magasabb hőmérséklete és gyorsabb anyagcseréje miatt- még ennél is többet.
A hajnövekedés ütemét, azt, hogy milyen gyorsan nő a haj, több tényező szabja meg. A legfontosabb tényezők a vérellátás és a hormonhatás.
A haj vérellátásért a hajszálak gyökerénél lévő úgynevezett dermalis papilla felelős. Ez egyben összeköttetést teremt a test többi részével. Ezért tapasztalható, hogy a szervezetünket ért valamennyi külső és belső hatást érzékeli és megsínyli a hajunk. A jó vérellátás biztosítja, hogy a hajszál kialakulásához minden anyag (fehérje, vitamin, nyomelemek, zsírok) eljusson a hajhagyma sejtjeibe. Amennyiben a hajpapilla hajszálereiben elégtelen a vérkeringés, a haj növekedése megáll, a hajszál ki is hullhat. Az egyoldalú táplálkozás, a vitaminhiány, a zsírok teljes kiküszöbölése az étrendből, a vérszegénység, az erőltetett, helytelen fogyókúra nem kedvez a hajképzésnek. Romlik a vérellátás stressz hatására, ezért lehetnek az egészséges ember életében is olyan időszakok (vizsga, szülés utáni időszak, megerőltető munka, tartós szorongás), amikor átmenetileg fokozott hajhullás és csökkent hajtermelés jelentkezik.
A szervezet egészét igénybe vevő betegségek(cukorbetegség, májbetegség, reuma ,magas vérnyomás, daganat stb.), gyógyszerfogyasztás természetesen rontják a fejbőr anyagcseréjét, és ezáltal csökken a hajképzés.
A hajnövekedést befolyásolják a hormonok,- pl. a férfi és női nemihormonok (melyek értágító hatásúak, ezért is ritka a nőkön a teljes kopaszság) a pajzsmirigyhormon- melyek hatással vannak a faggyútermelésre is.
A kor előrehaladtával a hajnövekedés lelassul, sőt hajunk elkezdhet akár hullani is.
Hajunk egészségéhez elengedhetetlenül szükséges a szőrtüszők jó vérellátásán kívül a tápanyagellátás is. A szőrtüszőkben a kb.100.000 aktív hajhagyma vérerekkel kapcsolódik egymáshoz. A vérkeringéssel, véráramon keresztül - mivel a haj és a test közötti közvetítő szerepet a vér tölti be - a fontos ásványi anyagok és nyomelemek mellett egyéb olyan anyagok is eljutnak a hajsejtekbe, melyet a test kiegyensúlyozatlansága vagy toxicitás juttat oda. pl. nikotin vagy más mérgek. Néhány esetben, pl. rossz vérkeringésnél még az alapvetően szükséges tápanyagokat sem jutnak el a hajhagymához. A nem kielégítő tápanyagellátás, a szervezet elégtelen működése hatására romlik a hajhagymák egészségi állapota, minősége és idő előtti hajhullás, hajritkulás alakulhat ki.
A haj növekedésének folyamatát a rossz keringésen kívül a stressz, a szennyező anyagok, a hormoningadozás, a gyógyszerek, a betegségek, a drogok használata, a szegényes táplálkozás mind - mind tovább rontja.
A haj a fejbőrben fejlődik, a szőrtüszőben foglal helyet. A szőrtüszők működése függ a táplálkozástól, az egészségi állapottól, öröklött tulajdonságoktól és a hormonháztartástól. A szőrtüszők száma és fajtája már a születés idején adott, az ember egész életében új hajtüszők már nem keletkeznek.
A szőrtüsző alsó végén lévő érdús kötőszöveti csap a hajat termelő sejtek fokozott vérszükségletét biztosítja. Ez a hajpapilla. A felette elhelyezkedő hámsejtek képezik a hajhagymát, amelynek egyes sejtjei folyamatosan elhalnak, és a bennük képződött szaruanyag alkotja a hajszálat.
Minden egyes hajszálunk- melynek élettartama meghatározott, kb.2-6 év- élete során három különböző, állandóan ismétlődő, de egymástól jól elkülöníthető –növekedési cikluson, fázison megy keresztül. A növekedési ciklus 3 szakaszra bontható:
1. aktív növekedési (anagén),
2. átmeneti (katagén)
3. nyugalmi (telogén) fázisra, mely növekedési körforgás során a hajgyökér a három fejlődési szakasz mindegyikében meghatározott alakot vesz fel.
A fejbőr minden szőrtüszője saját életritmusú egyéniség, a maga tempója szerint a saját növekedési, átmeneti és kihullásai ciklusát követi. A hajtüszők a hajtermelés különböző, soha nem azonos növekedési fázisában vannak- emiatt a hajszálak különböző mértékben növekednek - tehát mindig van olyan tüsző, amely befejezte a hajtermelést és pihen. Ezek a fázisok újra és újra megismétlődnek, ez a természetes hajváltás.
Egészséges körülmények között az összes hajszál soha nem éri el egyszerre a kihullási (telogén) fázist.
1.A hajszál aktív növekedési fázisát (szakaszát) anagén fázisnak hívjuk. Ez a leghosszabb fejlődési szakasz, ami átlagosan 2-6- évig tart.
A szőrtüszőben, a hajgyökér alsó végén lévő, a hozzá szorosan kapcsolódó papillából indul meg a hajnövekedés, melyek közvetlenül ún. véredénykötegekkel (véredényrendszerrel) kapcsolódnak a vérkeringésbe. Így jutnak el hozzájuk a növekedéshez, sejtosztódáshoz szükséges tápanyagok. Köztük legfőképp az aminosavak, melyek hatására indul be tulajdonképpen a sejtosztódás.
A folyamatosan osztódó (mátrix) sejt mindig újabb és újabb sejteket hoz létre- melyek alapvetően fehérjéből (protein) állnak- a szőrtüszőben a sejtek szép lassan felfelé tolódnak, miközben fokozatosan elszarusodnak. Ennek következtében a haj folyamatosan növekszik. Eközben a melanocyták által melanin nevű pigment raktározódik el, mely színezőanyag adja meg a haj természetes színét.
A fejbőrön lévő hajmennyiség 85-90% - a ebben az aktív növő szakaszban található.
2. Átmeneti (katagén) fázisban a haj megkezdi átalakulási folyamatát. Ebben a szakaszban megszűnik a matrix zónában a sejtosztódás, a hajszál meglazul, és a hajhagyma elválik azoktól a sejtektől, melyek termelik - a papilla beszünteti a haj további ellátását, megszűnik a tápanyagellátottság. A gyökérben termelt sejtek nélkül a haj lassan elindul kifelé, felfelé a szőrtüszőben.
Hajunk kb.1%-a található ebben a stádiumban, a folyamat mindösszesen pár-3-4 – hétig tart.
3. A nyugalmi vagy kilökődési (telogén) fázis: a kifejezés nem igazán találó, mert a gyökérrészben ez idő alatt már új sejtek termelődnek, a mátrixsejtek új haj építésébe kezdenek.
Ebben a fázisban a haj már elszakadt a papillától. Lassan a bőrfelszín irányába tolódva- a hajhagyma bunkószerűen megvastagszik, felkúszik a szőrtüszőben, egészen a faggyúmirigy torkolatáig, ahol aztán megáll, és ott marad egészen addig, míg fésülködés, mosás vagy masszírozás hatására, mint bunkós haj, ki nem hullik. De előfordul, hogy a már az alatta lévő új szál a növekedés következtében löki ki a szőrtüszőből.
Ebben a szakaszban a hajszálak aránya a teljes hajállományhoz viszonyítva kb.14%, ez a stádium 2-4 hónapig tart.
A nyugalmai szakasszal párhuzamosan a papilla- természetesen az 1. fázistól- újra indítja a hajnövekedést.
A különböző szakaszok időtartama egyéntől, a hajhagymák működésétől, genetikai adottságoktól, külső hatásoktól és a szervezettől is függ.
Tehát a hajszál nem marad a helyén az idők végezetéig, szálanként különböző időben, de 5-10 évenként mindenképpen leválik a szőrtüszőről és kihullik, de a helyébe ugyanabból a tüszőből új szál nő. Ez a folyamat a hajváltás, a természetes hajhullás, mely napi kb.40-80 szál kihullását jelenti, hajmennyiségtől függően. Ezen a megújulási folyamaton 10-20 alkalommal képes átmenni a tüsző, utána elhal, ezért nagyon idős korra mindenki elveszíti hajzata egy részét.