A haj felépítése
Az ember fejlődése során állati jellegű szőrzete fokozatosan visszafejlődött. Már nem volt szükség erre a külsőleg védő eszközre, hiszen nélküle is meg tudtuk védeni magunkat az időjárástól, hőmérséklettől, nedvességtől, széltől, hidegtől –ruházattal és lakóhellyel.
A különféle jellegű szőrzetek, amik visszamaradtak, védelmi feladatokat látnak el: mit pl. a szemöldök, a szempilla és a haj.
Testünk egész felületét- kivéve az ajkak, tenyerek és talpak- kb. 5 millió szőrtüsző és az ebből kinövő szőrszál - beleértve a hajszálat is – fedi. Kb.1 millió található ezek közül a fejen és az arcon. Eloszlásuk, mennyiségük és minőségük igen változatos lehet. A különbségek az egyén ismertetőjelei lehetnek aszerint, hogy mely felületet, hogyan borítják. Sűrűségük, növekedésük, élettartamuk, ellenálló képességük mind-mind személytől függő. Mindezeket alapvetően öröklött tényezők sokasága határozza meg, de bizonyos mértékben befolyásolja a kor, a fizikai állapot és a klíma is. A szőrzet kialakulásánál az étrendbeli tényezők szintén szerepet játszanak.
A testünket borító különböző szőrzetek kémiai és szerkezeti felépítésüket tekintve minden embernél azonosak. Jelentősen eltérhetnek azonban formájukban, hosszúságukban, színükben, növekedési alakjukban, vastagságukban és élettartamukban.
A testünket borító szőrzetek-mely életkoronként változik- alapvetően 3 csoportba oszthatók, melyeken belül bizonyos hasonlóságokat tapasztalhatunk:
1.Lanugo vagy gyapjas szőrzet
2.Vellus vagy pihés szőrzet
3.Terminalis szőrzet, melynek két alcsoportja van:
a, hosszabb szőrzetek pl. bajusz, haj, szakáll, szeméremszőrzet : a többi szőrzethez képest hosszabbak és élettartamuk is hosszabb
b, sörtés szőrzetek pl. szempilla, szemöldök, fül-és orrszőrzet: fontos védőszerepet töltenek be.
1.
A lanugo az a szőrzet, melyet még a születés előtt finom piheszőr vált fel.
A még meg nem született magzat egész testét nagyon finom szőrszálak borítják, amelyek a fogantatás után 12 héttel kezdenek el nőni. Ezek a szőrszálak normális esetben még a születés előtt kihullanak, néhány koraszülött viszont velük együtt jön a világra. A lanugo kicsiny, vékony pigmentszegény és az egész testet fedő szőrzet.
2.
A születés után kb. fél évvel és életünk során, körülbelül 1cm hosszú és egyáltalán nem vagy alig-alig pigmentált szőrszálak fedik a testünket. Ez a vellus vagy piheszőr. A piheszőr az egész testfelületen eloszló, rövid, finom, szín nélküli, majdnem láthatatlan szőr.
3.
A festékanyaggal bőven ellátott, vastagabb szőrszálak a fejünkön, a hónaljban, a nemi szervek környékén, az alkaron, a lábszáron valamint a férfiak mellkasán és arcán nőnek. A terminálszőr vaskosabb, erősebb, pigmentet / színezőanyagot / tartalmazó, s hosszában változó szőrzet. A pubertás kortól kezdődően különféle hormonhatásoknak köszönhetően alakul ki.
A fejbőrön található szőrzet a haj, mely az ember legszembetűnőbb szőrzete. Testünkön lévő szőrzetünknek viszont csak kis részét teszi ki. Eredetében és szerkezeti felépítésében a haj és szőrzet között nincs lényeges különbség.
Ma természetesnek vesszük, hogy van hajunk. A haj is testünk része, külső megjelenésünkhöz hozzátartozik, mindenféle fiziológiás folyamat része. Hajunk nemcsak díszként szolgál, hanem védi is a fejet a napsugárzástól, melegtől, fagytól. Hideg időben megakadályozza a testhőmérséklet csökkenését, ennek 35%-a fejünkön keresztül párolog el.
A haj és a szőrzet a bőr irharétegében, közvetlenül a hámréteg / epidermisz / alatt ered. Anyagát 95%-ban hajlékony, formálható, vágható, színezhető keratin nevű fehérje, 3-5%-ban víz alkotja. Keratin alkotja körmünket is, mint az állatoknál a karmot, tollat, szarvat és a bundát. Minden egyes hajszál egy hihetetlenül erős és rugalmas rostszál, mely egészséges esetben nagyon jó nedvességfelvevő és megtartó képességgel rendelkezik.
A haj felépítése örökletesen meghatározott. Egy átlagember fején felnőttkorban kb.150-200 ezer hajszál található, ez kb.120-160 szálat jelent négyzetcentiméterenként. Ettől lehetnek mindkét irányban eltérések, hiszen találkozhatunk eredendően ritka és öröklötten sűrű hajú emberekkel is.
A haj minősége szerint lehet normál, vékony illetve vastag szálú is.
A hajszál vastagsága a szőrtüsző mennyiségétől és nagyságától függ.
A szőke hajúaknak kb.140 ezer, de vékony szálú, a feketéknek és barnáknak kb. 100-120 ezer, kicsit vastagabb és a vöröseknek kb. 90 ezer - a többiekhez képest a legvastagabb - hajszála van. A fejbőrön lévő hajszálak száma tehát a hajszíntől is függ. Minél világosabb hajszínnel rendelkezik valaki, annál több hajtüszője van, a hajtüszők átmérője viszont kicsi, így a világos hajak vékonynak tűnnek. A sötét hajúaknak kevesebb tüszőjük van, de átmérőjük nagyobb, így hajuk sűrűbbnek látszik. A legkevesebb hajtüszője a vöröseknek van, de a legvastagabb hajszállal ők rendelkeznek, így az ő hajuk tűnik a legdúsabbnak.
A hajszálak a fejbőrön nem egyenletesen oszlanak el: hátul és a tarkónál több, a halántékon kevesebb van belőlük.
A haj típusa lehet egyenes, hullámos vagy göndör. A hajtüszők formája kör vagy vese alakú.
Ha kör alakú, akkor egyenes szálú haj, ha vese alakú, akkor hullámos haj nő belőle. Minél csúcsosabb a vese alakja, annál göndörebb a hajunk.
Minden egyes hajszál a hajhagymából nő ki.
A hajszál bőrből való kinövésének szöge a hajszál formájától függ.
Az egyenes hajszál keresztmetszete kör alakú és a teljesen egyenesen nő ki a bőrből. A hullámos haj keresztmetszete ovális alakú, a fejbőrből kissé eldőlve nő ki. A göndör hajszál keresztmetszete lapított, a fejbőrből elhajolva nő ki.
A haj a bőrből kb.45 fokos szögben nő ki. A szálak növési iránya adja a haj dőlését, állását.
A hajnövési frontok találkozásánál forgók alakulnak ki. Mivel ez születési adottság, változtatni rajta nem lehet.
A hajszál színe, növekedése, göndörsége, hullámossága vagy egyenessége genetikailag meghatározott tulajdonság, az élet folyamán azonban némiképp megváltozhat.
A hajszál bölcsője a bőr járulékos szerve, a szőrtüsző (folliculus), melynek nyílásából nő ki a haj. A szőrtüszők hossza kb.2-4mm.
A méhen belüli élet első felében, a hámrétegben kesztűujjszerű betüremkedések jönnek létre, a szőrtüszők, melyek a törzsön és a végtagokon szőrszálakat, a fejtetőn hajat termelnek.
Minden egyes szőrtüszőnek bőséges, saját vérellátása van, mely biztosítja a haj számára létfontosságú megfelelő vérkeringést.
A szőrtüszők-melyeknek száma születésünkkor meghatározott- életünk folyamán- balesetek vagy betegségek miatt- elpusztulnak vagy leállíthatják működésüket, de számuk nem növekedhet.
A haj 2 részből áll: kiemelkedő részét haj -,ill. szőrszálnak, a szőrtüszőbe nyomuló részét hajgyökérnek nevezzük. Amíg a hajgyökér (mely részben még el nem szarusodott sejtekből áll) él, addig a haj szabad szemmel látható része, a hajszál- mely már elszarusodott hámsejtekből álló, rendkívül erős fehérjerost köteg – nem rendelkezik anyagcserével, nem tartalmaz élő sejteket, tehát élettelen.
A szőrtüsző aljában a hajszál végén hagymaszerű megvastagodás, a hajhagyma látható. A hajgyökér a szőrtüszővel együtt alkotja a hajhagymát, mely a növekedés szempontjából a haj legfontosabb része. A hajhagymát a hajtüsző alján lévő kiemelkedés, a hajszemölcs (papilla pili /dermalis papilla) nyomja be. A hajhagyma közvetlenül a papilla felett helyezkedik el. A papilla belekapaszkodik a bőr rostjaiba, vérerekkel és finom idegszálakkal átszőtt. A vérerek (melynek révén jut a szükséges tápanyagokhoz, energiához, azokhoz az anyagokhoz, amelyek a hajhagyma növekedéséhez elengedhetetlenek) táplálják, az idegszálakkal az idegközpontokhoz kapcsolódik. Az erek vérellátása a sejtosztódást és a növekedést nagymértékben befolyásolja. Minél sűrűbb a hajhagymát tápláló érhálózat, annál erősebb és vastagabb a haj.
Ha kihúzunk egy hajszálat, a fejbőrben maradt papilla azon nyomban munkához lát, szaruanyagot, festéket termel, s legfeljebb öt hónap múlva új hajhagymát hoz létre.
A papilla több fontos feladatot lát el: átalakítja a táplálékot és továbbítja a hajszálaknak, rajta keresztül biztosítja az oxigén dús vér a haj hosszirányú növekedését, termeli a haj színét adó festékanyagát (pigment) és az új hajsejteket (anyasejteket (matrix)).
A hajszál termelésében legfontosabb terület a hajhagyma mélyén található, igen gyors ütemű osztódással szaporodó alapsejt, a matrix (anyasejtréteg). A matrix sejtek szaporodó képességüket érhálózatuknak köszönhetik.
Az újonnan képződött matrix sejtek a hajhagymában felfelé tolódva sejtosztódással a haj folyamatos növekedését és táplálását idézik elő.
A hajszál a felfelé tolódó sejtekben a tüszőn belül meginduló szarusodás hatására alakul ki, az anyasejtek ekkor hozzák létre a nagyon szilárd vázfehérjét, a keratin nevű szaruanyagot, amely hajszál anyaga.
A hajhagyma elszarusodása pedig a hajszál kihullását okozza.
Az emberek normális táplálkozása során a papillák megfelelő ellátást kapnak. Kivételes esetekben hiányjelenségek léphetnek fel, amelyek a hajnövekedés zavaraiban nyilvánulnak meg, pl. amikor egyes vitaminok hiányoznak. Sokszor azonban a szőrtüsző öröklött hajlamáról van szó.
A fejbőr hajhagymái sokkal aktívabbak, mint a test többi részén elhelyezkedő szőrzeté.
Ezen a területen a sejtosztódás ötszöröse testünk egyéb sejtjeihez képes, anyagcseréje is ötször gyorsabb, amihez sok-sok tápanyag szükséges. Ebből is következik, hogy a hajhullás időben jelzi a szervezetünkben zajló kóros folyamatokat.
Minden szőrtüszőhöz szőrmerevítőnek/ szőrborzolónak nevezett apró izmok csatlakoznak, amelyek összehúzódnak, és a szőrszál felemelkedését idézik elő, ha fázunk vagy megijedünk - azaz libabőrösek leszünk.
A faggyúmirigyek a bőr alatt elhelyezkedve a szőrtüsző felső részébe nyílnak. Az általuk termelt olajos anyagot - faggyút- a szőrtüszőkbe ürítik. Ez a bevonat védi a hajszálak külső rétegét, zsírossá téve a hajat segít hajlékonyságának megtartásában. A hajat csillogóvá teszi és biztosítja a megfelelő víztartalmát.
A HAJSZÁL SZERKEZETE, FELÉPÍTÉSE
A hajszál 3 rétegből tevődik össze:
1. cuticula
2. cortex
3. medulla
1.
Felhám (cuticula): A haj védőköpenyét alkotó szívós, külső réteg, mely egymást fedő, ellaposodott, elszarusodott sejtek tömegéből áll. Fő alkotórésze a keratin, mely hasonló a körmök, az állati szarvak, karom, csőrök anyagához. Színtelen és átlátszó. Ez a védőréteg lemezes formában helyezkedik el. A lemezeket a faggyúmirigy által termelt olajos anyag vonja be, ennek köszönhetően védi a hajszálakat a káros külső fizikai és kémiai hatásoktól és gondoskodik a haj csillogásáról, fényességéről. Így a haj egészséges benyomást kelt.
A lemezek egészséges állapotban, mint a tetőcserepek, kivétel nélkül a hajszál növekedésének irányában, szorosan a hajtőtől a hajvég felé fedik egymást, így erős falat alkotnak, és rendkívüli ellenállóságot nyújtanak a környezet ismételt támadásai és a mechanikai roncsolások ellen, amit rákényszerítünk a hajunkra. Ilyenek a mosás, a fésülködés, a hajszárítás, a kémiai beavatkozások stb.
Viszont erős és rendszeres külső fizikai, kémiai hatások (gyakori vasalás, tupírozás, napsütés) eredményeképpen végleg berepednek, lekopnak, felnyílnak, szétválnak. A felhámdarabkák leválása olyan mértékű lehet a hajszálakon, hogy a végén a kéreg és- velőrétegen kívül semmi sem marad.
A felhám egészséges állapotában áttetsző és megfelelő nedvességet tartalmaz.
Amikor a hajszál a gyökérből kiemelkedik, a sejtek egymásra simulnak, és sima felületet alkotnak, amely visszatükrözi a fényt. Ezáltal sugárzó csillogást és fényességet ad a hajnak.
Ha a felhám akár mechanikus, akár kémiai úton vagy a környezet hatására megsérül, a rétegek végei elválnak a hajszáltól. A sérült haj nem veri vissza, hanem inkább elnyeli a fényt, és fénytelenné, fakóvá válik.
A sértetlen hámréteg visszaveri a káros sugarak egy részét, felszívja a rövidhullámú UV sugarakat. Az egészséges, tömör felhám visszaveri a fényt, csillogást és fényességet ad a hajnak és szabályozza a haj porozitását is, oly módon hogy a túlzott nedvességfelszívódást megakadályozza.
Idővel a felhám struktúrája öregedni kezd, fénytelenebb lesz, felülete érdessé válik, elvékonyodik. Ennek eredményeként a haj kevésbé hajlíthatóvá, rugalmassá és elasztikussá válik, a hajvégek töredezettek lesznek, színvesztés alakul ki.
2.
Kéreg (cortex): Vastagabb, középső, a kutikula által védett réteg, a hajszál fő tömegét - 80 %- át alkotja. Fontos védőköpenyt alkot, nagy jelentőséggel bír a haj tulajdonságai és állapota szempontjából. A kéreg határozza meg a haj szerkezetét. Ez a réteg felelős a hajerősségéért, vastagságáért, a haj rugalmasságáért, tartásáért, szakítási ellenállásáért és a színéért. Ebben a felhám által védett rétegben találhatóak a haj élethez szükséges elemei. Ez a hajszál energiaforrása, ahol a fehérje és a nedvességtartalom nagyon fontos. A réteget kemény fehérjékből álló milliónyi párhuzamos rost alkotja, mely a hajszál teljes hosszúságában húzódik. Amikor ezek a szálak tömegesen elszakadnak (mechanikai illetve kémiai behatás útján), és nem képződnek újra, a haj szerkezetileg legyengül.
A rostok közti helyet ún. kittanyag tölti ki. Ebben elszórtan helyezkednek el, tárolódnak a melaninnak nevezett pigmentek, melyeknek a kémiai összetételétől, mennyiségétől és elhelyezkedésétől függ hajunk színe.(vagy a tartós hajfestés eredménye)
3.
Velő vagy hajbél (medulla): A hajszál legbelső része, csőszerűen helyezkedik el a hajszál közepén. Központi, átlátszó sejtekből álló mag, melyet fehérje alkot. A haj minőségét nem befolyásolja. Ez a réteg a vékony hajszálúaknál nem mindig található meg.