Haj és fejbőr zsírosodás
A zsíros haj és fejbőr nagyon gyakori- nőket és férfiakat egyaránt érintő- probléma. Kialakulásának hátterében a fejbőrön található faggyúmirigyek normálisnál erősebb, rendellenes működése áll.
A faggyúmirigy a szervezet egyéni működésének hatására rendellenesen sok vagy kevés tartalmat ürít a tüszőbe, így zsírossá vagy szárazzá teszi a hajszálat és a bőrt. A képződött faggyú mennyisége alapvetően hat a bőr állapotára. Az archoz hasonlóan a hajas fejbőr is lehet a faggyúképződés foka szerint normál, túl zsíros vagy száraz. A felnőtt ember hajas fejbőrén kb.180.000 db szőrtüsző és az ebből kinövő hajszál található. A faggyúmirigyek a bőr irha rétegében elhelyezkedő szőlőfürtszerű képződmények, melyeket erek és idegrostok hálóznak be. A szőrtüszőben, a tüsző falán, a hajhagyma körül több apró nyílás helyezkedik el. Ezek a faggyúmirigyek tüszőbe vezető csatornái.
A faggyú úgy termelődik, hogy a mirigyeket bélelő hámsejtek elzsírosodnak és szétesnek, majd egyrészt a hajszálmerevítő izmok összehúzódásakor, másrészt pedig a folyamatosan termelődő faggyú nyomásának hatására kipréselődnek. A faggyúmirigyek által termelődő faggyú- mely a szőrtüszőbe ürül- a faggyúmirigyek nyílásain át - amelyek közvetlenül a hajszálakhoz simulnak –a szőrtüszőből a szőrszálak kivezető nyílásán át így állandóan a bőr felszínére szivárog.
A faggyú - amely a faggyúmirigy normál működése következtében kiválasztott víztaszító anyag - a bőr és a haj védőköpenyeként szolgál. A faggyúkiválasztás sokoldalú feladatot tölt be: Puhán tartja a hámréteget, bizonyos mértékig véd a külvilági - és kémiai hatások és a mikroorganizmusok ellen. A képződött faggyú a bőrt megvédi a széltől és a portól, akadályozza a nedvesedését, egyben olajozza is, ezáltal gátolja a bőr víztartalmának elpárolgását.
A termelődő faggyú eloszlik a hajszálakon és megóvja azt, a hajat csillogóvá, puhává, simává, hajlékonnyá, fényessé teszi, és biztosítja a megfelelő víztartalmát.
Mivel a faggyú a hideg ellen is véd, télen több termelődik belőle, mint nyáron.
Ha a faggyúelválasztás csökken, a bőr szárazzá, a hajszálak fénytelenné válnak, letöredeznek. A faggyú hiánya mellett a bőr szárazságát a víztartalom csökkenése váltja ki. A faggyúelválasztódás fokozódása viszont zsíros küllemű hajhoz és nagyon gyakran hajhulláshoz vezet. Ez a hajtípus hajmosás után pár nappal már zsíros tapintású, rásimul a fejbőrre, a haj szálanként összetapad, elveszti dússágát, így kevesebbnek látszik, mint amennyi valójában. Nehezebben formálható, mivel a faggyúbevonat miatt a hajszálak nehezebbé válnak, és gyorsabban is piszkolódnak. A zsíros haj csapzott látványt nyújt, összeáll, a hajszálak teljes hosszán olajosan fénylő zsírréteg rakódik le, melyet tulajdonképpen nem is a hajszál, hanem a fejbőr zsírosodása okoz. Ha a szennyeződés hosszabb ideig marad a fejbőrön, a haj is zsíros lesz, megjelenik a korpa, rosszabb esetben hajhullás is kialakulhat.
A faggyúmirigyek működését részben a vegetatív idegrendszer részben hormonok szabályozzák. A hajlam a faggyúmirigy túltermelés esetén nagy jelentőséggel bír. Ehhez járul még a férfi hormonok (androgének) hatása is, ami miatt a bőr gyerekkorban általában nem zsíros. A hormonok közül ugyanis a hím nemi hormonoknak van (androgén hormonok) faggyúelválasztást serkentő hatásuk. A serdülő fiúknak - mikor nemi hormontermelésük megindul- emiatt gyakran túl zsíros a hajuk. A kor előrehaladtával mérséklődő faggyúmirigy tevékenység egyben csökkent faggyúkiválasztást és ezzel faggyú-és vízszegény bőrt eredményez. A fiatal férfiaknál is gyakoribb a seborrhoea, mint a hasonló korú nőknél, mivel a női ivarmirigyek hormonjai gátló hatást gyakorolnak a faggyúmirigyek működésére. Androgén hormonok a női szervezetben is termelődnek, ha arányuk a női (ösztrogén) hormonokhoz képest megnő, nőknél is okozhatnak hajzsírosodást és hajhullást.
A megnövekedett faggyúkiválasztás (seborrhoea)- mely civilizációs megbetegedés- egyik tünete a korpásodás. A bennünket érő mindennapi stresszhatások miatt szervezetünk háztartása felborul. Ezzel egy időben növekszik a faggyútermelés is, ami a haj túlzott zsírosodásához vezet. A fokozódó faggyútermelődés miatt felgyorsul a sejtelhalás folyamata. A túltermelődött zsír összetapasztja a fejbőr elszarusodott sejtjeit, így azok nem peregnek ki a hajszálakból, hanem megragadnak a fejbőrön. Ez okozza aztán a korpásodást.
A zsíros fejbőrön az összetapadt szarusejtek miatt fertőzések, gyulladások alakulhatnak ki, melyek további problémák kialakulásához, hajhulláshoz illetve a haj megritkulásához vezethetnek.
A seborrhoea másik tünete a nagyon gyakran jelentkező, fokozott hajhullás. Önmagában a hajhullás természetes folyamat, hiszen hajunk is folyamatosan megújul. Hajhagymáink 2-3 évente hat hónapig pihennek, mielőtt új hajszálakat termelnének.
Túlzott zsírosodás esetén a faggyúmirigy váladéka, a faggyú, a hajszál mellé a szőrtüszőbe kerülve kenőanyagként szolgál, így a haj a fejbőrből könnyebben, idő előtt kihullhat- felgyorsítva ezzel a hajhullást- főleg akkor, ha anyagcserezavar, hormonális probléma vagy helytelen táplálkozás miatt a hajszál és a hajhagyma nem tud eléggé megvastagodni.
A faggyúrétegen hamar megtapad a por és a piszok, rajta a baktériumok könnyebben szaporodnak el. A képződött faggyúréteg elzárhatja a faggyúmirigyek nyílásait, a hajhagymák idő előtt megbetegszenek és a faggyúelválasztódás fokozódásával- mivel a hajhagyma soha nem jut elegendő oxigénhez és tápanyaghoz- a hajhagymák sorvadásnak indulnak. A kóros zsírosodás miatt a beteg haj, a beteg fejbőrből idő előtt kihullik, és mivel a túlzott faggyútermelés nagymértékben gátolja a hajszálak növekedését is, bizonyos idő elteltével a probléma a haj teljes kipusztulásához vezethet. Amíg a fésűnkön néhány szálat találunk, nincs ok aggodalomra… A fokozott hajhullás hátterében belbetegségeket vagy hormonális okokat is lehet találni.
A kiegyensúlyozott faggyúkiválasztást felboríthatják és megakadályozhatják bizonyos hormonális változások, a kor, a helytelen táplálkozás és a stressz. A faggyúmirigy túltermelés kódolva lehet a génekben is, mert akinek zsíros az arcbőre, nagy valószínűséggel ilyen a haja is.
A zsírosodás oka lehet az anyagcsere folyamatok felbomlása, feszült idegállapot, pszichikai és fizikai megterhelések, de akár a kémiai, mechanikai és környezeti hatások is felelősek lehetnek a túlzott faggyútermelésért.
A faggyúmirigyek fokozott termelését, túlműködését, kiválthatják örökletes tényezők is. Az öröklötten hiperaktív faggyúmirigyek működését nehéz befolyásolni, mivel nagyon erősen reagálnak – főleg a hím – nemi hormonok hatására.
A faggyúmirigyek aktivitása természetes úton, speciális fejbőrkezelésekkel fékezhető.
Az alkalmazott termékek szabályozzák a faggyútermelést, felszívják a hajon és fejbőrön felhalmozódott felesleges zsír-és vízmennyiséget. Fertőtlenítő hatásuknál fogva visszaállítja a fejbőr normál pH értékét, méregtelenítik és frissítik a fejbőrt.
Nagyon sokszor mi követjük el a hibát, ha nem megfelelő hajápolással fokozott termelésre késztetjük faggyúmirigyeinket. pl. rossz hajápolási termékekkel. Fontos a kímélő, tisztító, kevésbé agresszív hatású sampon használata is, mely nem súlyosbítja tovább a problémát. Túl agresszív sampon alkalmazásakor ugyanis a kiszáradás elleni védekezésként megváltozik a faggyú összetétele, és a fejbőr egyre több zsírt termel. A túlzott zsírtermelés elkerülése érdekében ne stimuláljuk a fejbőrt durva kezelésekkel vagy termékekkel, csökkentsük a hajformázó termékek használatát is.
A túlzott vagy éppen kevés faggyúkiválasztás esetén fontos az addigi életmód megváltoztatása. Nagyon fontos élettempónk lassítása mellett a stressz kiiktatása, a testmozgás, az étkezési szokások megváltoztatása is.
A zsíros és szénhidrátban gazdag ételek fogyasztása is fokozottabb faggyútermelésre készteti a szervezetet, a túl sok fehérje és az egyes vitaminok túladagolása a hajhagymák működését éppen úgy befolyásolja, mint egyéb szerveinkét.
Az egészséges életmód és a megfelelő, tudatos táplálkozás tehát a normál egyensúlyi állapot megteremtésének alapfeltétele!