Károsodott, erősen igénybevett haj
A hajszál ezen elváltozása csak ritkán vezethető vissza a haj képződése során fellépő belső okokra. A haj károsodásához sok minden vezethet. Általában több ok együttes megléte idézi elő, legtöbbször külső hatások következményeként- a kezelés illetve az ápolás hibájából adódva- alakul ki. Igénybe vett hajról akkor beszélünk, ha a tünetek kevésbé feltűnőek, ha nyilvánvalóak, már károsodott hajról van szó.
A károsodott haj ugyan nem fáj, de a kinézete és a kezelhetősége rosszabb. Ezért elengedhetetlen, hogy a különféle műveleteket felelősségteljesen végezzük, megfelelő készítményekkel, ápolószerekkel dolgozzunk, hogy a hajra gyakorolt hatásokat elfogadható határok között tartsuk.
Az egészséges hajszál esetében a pikkelyréteget alkotó lemezek, kivétel nélkül a hajszál növekedésének irányában a hajtőtől a hajvégek felé fedik egymást. Így természetes védelmet nyújtanak a haj belseje számára a külső hatásokkal szemben. Ezek a szarupikkelyek egészséges állapotban szorosan egymáshoz simulnak- az ilyen hajat könnyű kifésülni, nem kócolódik-, viszont erős és rendszeres külső fizikai, kémiai hatások / napsütés, gyakori vasalás, festés stb. / eredményeképpen véglegesen berepednek, felnyílnak, szétállnak.
A károsodott haj cuticula lemezkéi tehát egyenetlenül illeszkednek egymásra, és szabálytalanul felemelkednek, ezért a károsodott haj tünetei szinte mindig egyformák:
- tompa, matt, fénytelen, mivel elnyeli, és nem veri vissza egyenletesen a fényt a haj rugalmatlan, kifakult
- tapintása durva, száraz, sprőd, könnyen kócolódik, hajmosás után hajlamos összegubancolódni
- nehezen vagy egyáltalán nem kifésülhető, veszít korábbi teltségéből
- hajlamos az elektrosztatikus feltöltődésre, törésre
- a haj száradási ideje hosszabb, csekély állóképességű, a frizura tartóssága csökken
- további károsodásra hajlamos (pl. hajvégek felhasadozására, töredezésére)
Nagyobb fokú károsodás esetében a hajszálat fedő pikkelyes réteg / hámréteg vagy cuticula / részben vagy teljesen leoldódik, a pikkelyek leválnak és a kéreg illetve velőrétegen kívül semmi nem marad. Fokozottabb igénybevétel esetén a rostos réteg / cortex / elveszíti kötőanyagát, romlik a haj terhelhetősége. Nedvszívó képessége a nagyobb porozitás következtében észrevehetően megnő / víz, szőkítő-, festék-, és színezőanyagok /
A fixálók a károsodott haj fokozottabb keményedését, sőt akár a haj összeragadását idézhetik elő.
A haj károsodásának 3 fő típusát különböztetjük meg:
kémiai károsodás:
Oka: szőkítés, szakszerűtlen és túl gyakran végzett vegyi kezelés, dauer, hajfestés, melyek különösen megterhelik a hajat. Ezek a kémiai kezelések felbontják a haj erejét adó kémiai kötéseket, ezáltal a haj szakítószilárdsága csökken. A festésnél, a kivilágosításnál és a szőkítésnél alkalmazott lúgok és oxidációs anyagok erősen igénybe veszik a keratint, a tartós hullámhoz használt lúgok és redukáló szerek rontják a haj minőségét. A cuticula is meggyengül, ezért a haj a rutin ápolásra / pl. nedves állapotban való fésülés / is rendkívül érzékennyé válik. A haj károsodása elviselhetetlen mértékű lehet, ha túlságosan intenzíven ható készítményeket és kezelési módszereket alkalmazunk. Megelőzhetjük a problémát, ha figyelembe vesszük a használati utasításokat és tekintettel vagyunk a haj minőségére.
mechanikai károsodás:
Oka: naponkénti hajápolás, hajformázás, fésülés, hajjal való durva bánásmód pl. a vizes haj törölközővel való dörzsölése, ápolási hibák. Ezek a hatások akkor érvényesülnek jobban, ha a haj más okból már sérült. A kémiai kezelések oly módon befolyásolják a haj szerkezetét, hogy az érzékenyebbé válik a napi rutinos ápolási tevékenységekkel szemben. A rossz minőségű fésűk és kefék éles szélei és hegye feltépik a haj szarurétegét és még a rostos réteget is megsérthetik, pl. tupírozásnál fordul elő leggyakrabban. Az ilyen haj felületén súlyos cuticula károsodás keletkezhet fésülködés közben, különösen, ha a haj nedves, erősen kócos vagy csomós.
Megelőzhetjük a problémát jó minőségű kefék illetve fésűk használatával, illetve hajápolási termékekkel javíthatunk a haj fésülési tulajdonságain.
Fontos, hogy a fésülést kisebb részekben- különösen nedves haj esetében- húzó igénybevétel nélkül, a hajvégektől kiindulva kell végezni. Célszerű hajápoló adalékot tartalmazó hajsprayt használni, és figyelni kell a permetezési távolságra is / kb. 30 cm. /
hő károsodás:
Oka: a túl magas hőmérsékleten illetve az indokoltnál hosszabb ideig végzett hajszárítás, a hajsütő és hajvasaló gyakori használata, mely nagyfokú kiszáradást okoz. Ennek következtében a hajszál törékennyé válik. A kedvezőtlen hatást tovább fokozhatja- főleg száraz bőr esetén- a naponkénti hajmosás, mivel a faggyú, mint természetes védőréteg hiányzik. Megelőzhetjük a probléma kialakulását, ha kerüljük a túl magas hőmérsékleten való hajszárítást, illetve a visszazsírozáshoz és a selymesség visszaállításához megfelelő minőségű hajápoló szereket alkalmazunk.
A kémiai, mechanikai és hőkárosodás mellett a haj egészségi állapotát néhány környezeti tényező – szmog, nap, szél, ózon, nedves vagy száraz időjárás – és életmódunk - stressz, diéta, dohányzás –is befolyásolja.
A napsugárzás nemcsak szárító hatású, hanem kivilágosítja és károsítja is a hajat. Megelőzhetjük a károsító hatást UV szűrővel készített hajápoló szerek, rögzítők és sprayk alkalmazásával, illetve azzal, hogy lehetőség szerint védjük a hajat az erős UV sugárzástól. Pl. kendő, kalap használatával.
Fokozhatják még a károsodás mértékét a hibásan végzett otthoni kezelések, rossz minőségű hajdísz vagy hajgumi, a nem megfelelő fésülködési illetve hajápolási eszközök is.